A kvantum fizikában létezik egy úgynevezett határozatlansági elv. Ez röviden: minél pontosabban mérjük a részecske helyzetét, annál pontatlanabb a sebessége, és ez fordítva is igaz.
Tehát nem lehet mindkettőt egyszerre mérni. Ez a következők miatt érdekes. Ha a világban körülnézünk, akkor szinte minden törvényszerűségeken nyugszik. Ha egyre kisebb részekre bontunk valamit, annál több "furcsaságot" találunk. Az atom már nem oszthatatlan, mint ahogy a neve mutatja. Protonok (elsődleges) és neutronok (semleges) részecskék alkotják, és körülöttük kering az elektron. Ha ezeket megfigyeljük, akkor számos kérdés merül fel. Mi tartja össze a protonokat és neutronokat? A proton pozitív részecske, nyílván vonzza az elektront, de miért nem érnek össze? (mint a két mágnes, ami összecsapódik). Ezért ezek vizsgálata során kiderült, hogy a protonok és neutronok is tovább bonthatóak. Ebbe nem akarok bele menni, hogy könnyen olvasható legyen a cikk.
A további részecskék tucatjait fedezték fel, és igen fura tulajdonságaik vannak. A foton, ami a megfelelő hullámhosszon a fénynek felel meg. A foton egyik fura tulajdonsága a következő: Ha veszel egy lemezt, amin van két rés, és elé teszel egy olyan eszközt, ami egyetlen fotont képes kibocsátani, akkor a lemez mögött azt tapasztalod, hogy mind a két résen átment. És az az elektronra is igaz, és még több részecskére is.
Azután itt van a részecskék egy szinte felfoghatatlan tulajdonsága a spin szám.( ez azt jelzi, hogy ha egy részecskét elforgatsz, akkor mekkora forgatás kell, hogy ugyanolyannak lássad.) Példa a 0-ás spinű részecske pontszerű, azaz mindenhonnan ugyanúgy néz ki, az 1-es csak akkor lesz ugyanolyan ha 360 fokban elfordítod, mint az ember, csak egy nézőpontból látod ugyanolyannak. a 2-esnél elég 180 fok, és így tovább)
Az érdekes az, hogy vannak 1/2-es részecskék, tehát kétszer kell megfordítanod, hogy ugyanolyan legyen. (720 fok) A megdöbbentő adatok: az 1/2-esek alkotják a világ mindenség anyagát! A többi 0,1,2 azokat az erőket képviselik, amelyek az anyagot összetartják!
Ha a sebességüket nézed, akkor a részecske minél gyorsabb, annál egyértelműbb, hogyan is néz ki, de ha lassul, akkor számtalan megjelenési formája lehet. (A rulett keréken forgó golyó körbe-körbe megy, és ha lassul akkor valamelyik számnál áll meg, tehát 36 megjelenési formája lehet)
A kérdés joggal merül fel: Ha a részecskéknek nincs nyugalmi tömegük, azaz ha megállnak nincsenek, akkor miből állnak? Végső soron kizárólag mozgásról van szó. Ha hiszed, ha nem a világon minden mozgásból áll! Ha valami megáll, az többé nincs. Most ne várd, hogy a monitorod eltűnjön, először is a benne lévő atomok, molekulák mozognak, a Föld forog és kering a nap körül. A nap is forog, és kering a bolygóival együtt a galaxisban. Tehát nem igazán tudunk megfigyelni mozdulatlanságot, mert ilyen nincs. Csak egy adott viszonyítási rendszerben létezik, azaz elméletben.
Amit leszűrtem a kvantum fizika tanulmányaimból, azt a következő módon tudom összefoglalni egy mondatban. Minnél kisebb dolgot vizsgálsz, annál bonyolultabb mozgás mintákat látsz, és minnél nagyobb egységeket figyelsz meg, annál kiszámíthatóbb a mozgása. Példa az atomok vándorlása, igen bonyolult mintázat, de ha a nap rendszereket figyeled, akkor még a pontos helyét és idejét is előrejelezheted a bolygóknak...
A mozgás, mint érzékelés igen egyszerű. A szemed a fény hullámhosszait(mozgásait) érzékeli. A érintés a molekulák sebességét (a rezgés sebessége határozza meg a hőmérsékletet, ha melegítesz valamit, akkor gyorsítod a mozgását. Az abszolút 0 fok lenne az a pont, ahol a mozgás megállna) A hallás a hang hullámok érzékelése által jön létre...
Az anyag tehát végső soron, összesűrűsödött energia(mozgás, vagy annak potenciális lehetősége), így bármilyen bonyolult is a világ, mindössze a mozgás az alkotó eleme.
Az utolsó, és talán a legfontosabb kérdés. Ha minden csak a mozgásból áll, akkor ki találta fel a mozgást?
3 megjegyzés:
Meg fogsz lepődni, a részecskék összeérnek. És ezt nem úgy kell elképzelni, ahogy te azt gondolod. Nem térben érnek össze, hanem téridőben. Minden részecske kapcsolódik egy vagy két másikhoz. Ezek egy spinhálózatot alkotnak.
A foton potszerű, ahogy írtad, de nem megy át mindkét résen. Ami átmegy, az a valószínűséget leíró hullám. Helyesebben úgy kell vele számolni, MINTHA a foton mindkét résen átmenne. De a fotont mindig csak az egyik résnél tudod elkapni.
A következő, a spin. Ez sem igazán a részecske tulajdonsága, hanem az azt leíró hullámfüggvényé, ami az előbb átment a két résen. A látszólag értelmetlen forgatási szimmetriák teljesen érthetőek, ha az ember az egyenleteket veszi alapul. Sajnos az ismeretterjesztő irodalom nem használ matematikát. Ez elég nagy baj, mivel a fizika nyelve a matek.
A mozgással kapcsolatban egyetértek. Az anyag a térben tárolódó energia, vagyis mindig valamilyen mozgás.
A Heisenberg határozatlansági reláció nem a mérésre vonatkozik, hanem az anyag sajátossága. Az eredete a hullámok fizikájához vezet vissza.
http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/HBASE/Waves/wpack.html#c1
Amit látod, a link a hullámcsomagot tárgyalja. Ott van legalul, hogy dkdx~1. Ez az 1 a vákum/éter esetén a redukált Planck állandó. Ez egyszerű hullámfizika. Bár a kvantummechanika hullámai csak valószínűségeket írnak le, a valóságban kell lennie igazi létező hullámoknak is. Ahogy Schrödinger mondta, gondolatban létező hullámok nem interferálnak.
A bejegyzés és az 1.hozzászólás is tartalmaz nem kevés hibát,
de a legsúlyosabb a hozzászólás kezdő mondata.
Pontosan a határozatlansági elv miatt
két részecske semmilyen körülmények között nem lehet a téridőnek egyazon pontján!
Még hozzátenném:
A protonokat és a neutronokat kvarkok alkotják. A "spin" ezeknek a belső sajátossága.
A pontos megfogalmazás:
"SPIN: Az elemi részecskék belső tulajdonsága, mely emlékeztet a hétköznapi értelemben vett perdületre, de nem azonos vele."
Ajánlott irodalom:
Stephen Hawking - "Az idő rövid története"
Megjegyzés küldése