A mozgáson nem az egyszerű mindennapi mozgást értem. Tehát nem a sportot vagy a mindennapi viselkedést.
A mozgás valójában bárminek a helyzet változtatása a térben, Ehhez két dolog kell: egy részecske, vagy tárgy és egy hely, vagyis tér.
Ha nincs tér, nem létezhet mozgás, ez nyilvánvaló. De az érdekesség abban áll, hogy a teret és anyagot, valamint az energiát is a mozgás hozza létre. A kiinduló pont tehát a mozgás, ami az univerzumot létrehozta. Ha valami megáll, és tényleg nem mozog (benne a részecskék sem) az eltűnik. Vagy legalábbis az univerzumnak nem lesz része.
Felmerülhet a kérdés, hogy ha a teremtő az univerzumon kívül van, azaz nem mozgásból áll, akkor valójában semmilyen fizikai tulajdonsággal nem rendelkezik. Akkor ő hol van?
A válasz egyszerűbben fogalmazva. Nem lehet neki elhelyezkedést adni, (tér) nem lehet formát adni (energia, tárgy) és nincs időhöz kötve (az idő a térben történő változás, csak az univerzumban van értelme).
A teremtő időtlen...
Néhány példa a mozgás alkotó erejére.
Az örvény addig létezik, amíg a mozgás ott tartja, amint a mozgás megszűnik, nem létezik. Tehát az univerzum addig érzékelhető, amíg mozgásban van.
A mozgás jelentőségét a mindennapokban úgy hasznosíthatod, hogy a következőket figyeled meg:
Ha valaki sok mozgásra képes, sok energiát használ, az boldog és eléri a céljait. Minél kevesebb mozgással tud megbirkózni, annál kevésbé él, és annál közelebb kerül a nemlétezéshez, vagy végső elmúláshoz.
Nem tértünk ki az időre, de ebből a nézőpontból az idő csak a változás mértéke, ha valami változik, az idővel rendelkezik, ha nem változik, akkor ott nincs idő. Az idő tehát a változás üteme. Semmilyen misztikus dolgot nem tartalmaz. Mivel az univerzumban nincsenek misztikus dolgok, ezért a fizika nem is foglalkozik ezzel. Bár egy-egy nézőpont azt sugallja, hogy a fizika és a misztikum valahol összeér.
A mozgás annyira alapvető dolog, hogy sokan nem is gondolkodnak rajta. Az összes érzékszerv a mozgás specifikált érzékelésére szolgál. A látás a fény hullámmozgásait értelmezi. a hallás a hanghullámok tartományában érzékel. A tapintás a rezgésekek érzékeli és így tovább.
Mivel az érzékszervek a mozgásra specializálódtak, azért nem lehet érzékelni az univerzum határain kívüli dolgokat, amelyek nem a TÉR,ENERGIA,ANYAG,IDŐ alkotóelemekből áll.
És pesrzse a fizikai univerzum szabályait használó mérőműszerek sem tudnak megbízható eredményt adni ezekről a dolgokról. Létezhetnek hatások, amelyek az univerzumon kívűli eseményekből származnak, és hatással vannak az univerzumra, de csak annak saját szabályain belül. A gondolat ebbe a kategóriába eseik.
Nem is érdemes azon filózni, vajon a gondolatnak van-e ideje, vagy helye. Az azonban biztos, hogy hatással van a fizikai univerzumra.
1 megjegyzés:
A kérdések, amiket megpróbálsz megfogalmazni, valóban fontos témaköröket érintenek. Azonban (föltételezem, hogy fiatal korod miatt) még rendszerezetlenül, eklektikusan, valódi háttérismeretek nélkül írod, amit írsz. Ilyen szinten ez nem tudományos blog, hanem egy érdeklődő elme tapogatózása. Javaslom, hogy olvass egy kicsit utána ezeknek a témáknak. Ajánlom pl. Tőzsér János Metafizika c. tankönyvét (2009), vagy az (asszem 2008-as) Elmefilozófia c. szöveggyűjteményt, és más hasonlókat... pl. Huoranszki Ferenc: Modern metafizika c. tankönyve (2001), vagy a Modern metafizikai tanulmányok c. szöveggyűjtemény (2001), stb.
Csak egy példa:
Az a kérdés, hogy (ahogyan fogalmazod) a gondolat hatással van a fizikai univerzumra, vagyis (filozófiai szakkifejezéssel) a mentális okozás problémája közel sem ilyen könnyen megválaszolható kérdés.
Megjegyzés küldése