Fizika - tudosok egymás ellen

A történelmet áttekintve azt látjuk, hogy számos elmélet felállítása során a tudósokat mindig is megosztották az elméletek. Ez kell is a fejlődéshez, hiszen sok esetben rávilágítottak egyik-másik elmélet hibájára. Nem egyszer megbélyegezve a tudóst. Az sem ritka, hogy papok voltak a tudósok, és azokat az elméleteket fogadták el, amelyek a szentíráshoz hozzákapcsolhatóak. Így a tudomány művelői között voltak eretnekek.

Napjainkban, amikor a technika számos lehetőséget kínál a kísérletekre, és bizonyításra, még mindig meg van a "vita". A fizika két nagy ága között két nagy elmélet szerint figyelik a világ mindenséget: az általános relativitás elmélet, és a kvantum fizika. Mindkettő a 20. század felfedezése. Az első a látható mindenséggel foglalkozik a kilométeres mérettől a "borzasztó" nagyig, azaz az univerzum határáig. A másik a nagyon kicsikkel foglalkozik, a részecskékkel. Az az érdekes, hogy a két elmélet nem fér össze! Mindkettő nem lehet egyidőben helyes. A legfőbb feladata a fizikának, ezt a két területet összekapcsolni.

Mivel a relativitás elmélet a szabályszerűségre épül. (Einstein - Isten nem kockázik) A kvantum fizika pedig a határozatlanságra épül (véletlenszerűség) Azt gondolom, ha valaki nem mélyült el a témában, azok számára is érdekes lehet, hogyan tud a fejlett technika mellett, a tudomány ilyen problémák előtt állni a mai napig. Saját véleményem. A fizika csak az anyagot és tulajdonságait vizsgálja, illetve a tér, idő, energia összefüggéseit. Ám semmilyen más összetevőt nem von be az elméleteibe.

Ha ismeritek Stephen W. Hawkingot, aki jelenleg az egyik vezető tekintély a témában, akkor talán tudjátok, hogy nem zárja ki az univerzum keletkezésének Isteni eredetét! És itt-ott a "legszárazabb" elméleti fejtegetések, és egyenletek között is felbukkan Isten. Nagyon érdekes, és logikus is egyben. Ahogy a cikk elején utaltam rá, a tudományokat papok is művelték, pontosabban: volt idő, amikor a tudomány csak nekik volt elérhető (néha vissza is éltek vele). Tehát logikus lehet, hogy a vallás és tudomány talán ugyanannak a témakörnek két része, amelyben mindkettő azonos szerepet kap.

Áltudomány - mi is az!

Áltudománynak az olyan gondolatokat, elgondolásokat nevezzük, amelyeket művelőik tudományként határoznak meg, de a tudomány fogalmának nem felelnek meg. (Leggyakoribb hibájuk a természettudományos kutatások alapját képező, szigorúan ellenőrzött és statisztikailag kiértékelt és megfelelően megismételhető kísérletek, vagy ennek megfelelő más érdemi tesztelési eljárások hiánya.) Erről már írtam...

A tudomány igazságtartalmára nézve tesztelhető (tehát potenciálisan igazolható vagy cáfolható) Ha valami tesztelhetetlen, ellenőrizhetetlen ismeretekből áll, vagy nem alkot gondolati rendszert, akkor az nem tudomány. A nem tudomány akkor válik áltudománnyá, ha magát megtévesztő szándékkal tudományként tünteti fel. Éppen ezért az áltudomány minősítést egyértelműen leértékelő értelemben használjuk, amit persze az áltudomány képviselői nem fogadnak el..
Fontos, hogy az áltudomány fogalomkörébe ne vonjuk bele a kultúra azon területeit, amelyek önmagukban ugyan nyilvánvalóan nem tudományok, elnevezésükben mégis tudományosságra való utalás fedezhető fel, valamint egyes önmagukban tudományt nem alkotó segédtudományok és hobbi szakterületek, mint a muzeológia stb. Ezek, bár a tudomány fogalmának nem felelnek meg, gyakran hasznos segítséget nyújtanak a valódi tudományos kutatások számára is.
Ha nyilvánvaló, hogy nem törekszik állításainak igazolására, hanem pl. kinyilatkoztatásokból, jelentős személyiségek állításaiból, hallomásból származó történetekből, vagy légből kapottan vezet le újabb megállapításokat, akkor egyértelműen nem tudományról van szó...
Az áltudományosság természetesen nem valamely témakör sajátossága, hiszen szinte minden kérdést lehet tudományosan és áltudományosan is tanulmányozni. Egyes témakörök azonban másoknál gyakrabban vonzzák az embereket, így gyakrabban nyújtanak táptalajt áltudományok megjelenéséhez. (lásd a fogyókura területe, amely "tudományosan" igazolt)

Áltudományok különösen gyakran fordulnak elő a jövőbelátás, alternatív gyógyászat, életmód, táplálkozás, politikai ideológiák, csillagok és világegyetem, valamint a nemzeti őstörténetek és vallások területén, de az, hogy egyes tudományágak ezekkel foglalkoznak, még egyáltalán nem tekinthetőek automatikusan áltudománynak.

Megismerhetetlen - para-

A megismerhetetlen adatokról, számos kultúra, vallás és tudomány is merít. Ám ez csak annyit jelent, hogy a jelenlegi kutatási területek felett van, azaz még nincsenek rendszerezve. Az a fura, hogy az elsős diáknak minden tudomány paratudomány. Remélem érted miért? Még nem fedezte fel, nem reális neki.

A paratudományoknak van egy olyan segítsége, hogy elmondhatja, hogy "még nem fedeztük fel", de tudunk a létezéséről. "Még nem mértük fel teljesen" stb. Az atomtudományok ilyenek, az atombomba olyan mintha, az internetről először hallasz, és másnap már a HTML szerkesztés, mint a fő tevékenységed hirdetnéd, mondván, hogy mindent tudsz róla. Tudom, hogy ez hülyén hangzik, de aki atombombát készít, az azt gondolja ő szaktekintély a területen. Az igazság az, hogy ezek az emberek kevésbé tudják felfogni az élet zegzugos részeit, mint az átlag ember. Az átlag ember nem ölne meg mindenkit, ennél jobban félne a haláltól.

Nos, a Paratudományok egy másik lehetőségeket is magukban hordoznak, nevezetesen a "köztes tudományok" lehetőségeit. Ugyanis - a példa kedvéért - ahol a fizika és a kémia találkozik, ott van a "fizikai kémia" területe. Ilyen a Biokémia is. Rengeteg tudományág jöhet így létre! És létre is jön. Ezen felül vannak bonyolultabb ágak, olyanok, amelyek két, látszólag teljesen különböző terület határain húzódnak. (antropológia-embertan), és vannak, amelyek sok területet átfognak. vallástudomány. Az a furcsa ezekben a besorolásokban, hogy egyre több, és bonyolultabb rendszert hoznak létre. Azaz a közös nevezőtől egyre távolabb, és távolabb kerülnek. Pedig alapvetően a közös nevező felé kell haladniuk.

A tudományok alapvetően olyan képleteket, rendszereket keresnek, amelyek mindenre magyarázatot adnak. Ezen dolgozik a legnagyobb Fizikai elméket tömörítő csoport is. Einstein is ezen dolgozott..

Akkor a határtudományok miért bővülnek egyre nagyobb létszámmal? Mondhatnánk, hogy egyre több ismerettel rendelkezünk, így több területet kell vizsgálnunk, de szerintem ez a "Rossz logika". Pont rossz irányba megyünk. Nézd meg a vallások területét, kezdetben volt az "ige", és innen egyre bonyolultabb irányba haladva, ma már számtalan - egymásnak ellentmondó - vallás jött létre. Ugyanonnan indultak, vagy feltételezték az ige létezését. De mi az "ige"? Melyik az?

A természettudományokban kell lennie, egy közös nevezőnek. A keletkezés első pillanatára, annak okára, és céljára kell koncentrálniuk. Szerintem, nem ebbe az irányba mennek

Logikák

A logika témája az egyik legérdekesebb terület. Minden tudomány, és tudományág használja. Számtalan fajtája van. Gondolj csak a "női logikára" - persze ezt viccnek szántam, pedig létező mérlegelési forma. (?)

Komolyra fordítva, a logika meghatározása ez: az érvényes következtetések és bizonyítások általános alapelveit vizsgáló tudomány. Tehát az a feladata, hogy olyan rendszert állítson fel, ahol egy adott dolog vizsgálata, eldönthető. Például ha veszel két alapállítást (premissza), akkor ebből következik egy harmadik. (minden róka gyorsan fut, Vuk egy róka, tehát- Vuk gyorsan fut)

Ez a rendszer nem vizsgálja az alapállítások, és a végkövetkeztetés igazság tartalmát. De van olyan ága a logikának, amely már ebbe is belemegy. Így egy sor mérlegelés, vagy logika származtatható az alapvető logikai rendszerből. A logika leíró tudomány, abban az értelemben, hogy összefoglalja és rendszerezi a természetes nyelven megfogalmazott, a mindennapi életben használt helyes következtetéseinket. A szó eredete - nem meglepő módon - szintén a görög logosz szóból származik. Akárcsak a -lógiák (tudományok), így arra a következtetésre jutottam, hogy a logika a tudományok(-lógiák) nyelve. És rengeteg nyelv létezik a tudományok leírására.

A matematikai logika a szimbolikus logikából származik, amely a bizonyítás elmélet, modell elmélet stb-t foglalja magában. Ahogy korábban írtam, a fizika is ezt használja, pedig számtalan másik "nyelvet" is választhatott volna. Ez az állításom sokkal kézenfekvőbb, mint gondolnád. A fizika természet tudomány (a legfőbb), részei a kémia, geológia, csillagászat stb.
A matek az absztrakt tudományok közé tartozik. Ezt azért írtam le, mert itt jön egy furcsaság: a logikát is ide sorolják!

Ha visszatérnék a cikk elején írt vicchez, akkor azt mondanám, hogy a női logika absztrakt tudomány, tehát elméleti modellekkel, és bizonyításokkal foglalkozik. (?) Én nem mindig tapasztaltam ezt!

Nos, ez a cikkem rövid, mivel a logikát minden cikkemnél az adott témába beillesztem. Úgy gondoltam ez egy kis bevezető, azoknak akik a logikáról keveset tudnak. Késöbb lesz egy logika II. cikkem, ott a saját nézőpontomból olyan rendszereket írok le, amely az élet különböző részein hasznos lehet...

Áltudomány II

"Amire az emberek figyelmét rá lehet irányítani, abból lehet pénzt csinálni." És ha ezt úgy tesszük, hogy alaposan megijesztjük, vagy egy kellemetlenséget, halált helyezünk kilátásba, akkor valószínűleg potenciális ügyfelek millióit tudjuk megszerezni.

Ezek egy olyan áltudomány mozgató rugói lehetnek, amelyek hatalmas pénzeket tudnak szerezni, nem csak az államtól, hanem az emberektől is. Ám ez nagyon átlátszó lenne így, tehát a kérdés, hogyan rejtsük el a manipulációt? Először is nézzük miben hisznek az emberek: A vallások év századok óta - különböző módon - arra tanítanak, hogy az életünkben legyünk tisztességesek, erkölcsösek, mert a halál után, a következő életünkben ennek megfelelően jó, vagy rossz sorunk lesz. A reinkarnáció nem minden vallás alap hite, de sok helyen előfordul, csakúgy, mint a menyország...

Tehát az emberek nem fognak aggódni, ha tudják többször élnek, vagy van lehetőségük arra, hogy a sorsukat irányítsák. Így el kell hitetni, hogy csak egyszer élünk, a világban mi is csak állatok vagyunk, és a lélek, mint olyan nincs is. Ezt a pontot már elérték, az emberek többsége úgy tekinti, hogy csak egyszer élünk....

A következő lépés, vigyázzunk a testünkre, mert soha többé nem lesz. Tehát az elhízás, egészség, betegség és még jó néhány kifejezés arra fog emlékeztetni, hogy nem vagyunk egészségesek, erre meg lehet gyógyszert adni. Az elhízást könnyű előidézni, mondjuk meg mi az egészséges és mi nem. A zsírok rosszak, a szénhidrátokat(köztük a cukrot) tegyük bele mindenbe, népszerűsítsünk olyan ételeket, amelyeket nehéz megemészteni, és már meg is vagyunk...

Egy kérdés: Ha a tartósítószernek az a feladata, hogy az élelmiszer különböző hatások során se bomoljon le, és őrizze az állagát hosszú ideig, akkor hogyan emészti meg a gyomor? És a többi méregről még nem is írtam.

Harmadik lépés: Mondjuk meg mi a betegség, és hogyan lehet gyógyítani. Milyen gyógyszerekkel, és beavatkozásokkal. Tehát kapunk több millió, vagy milliárd beteg embert, akinek a fele túlsúlyos, vagy kórósan sovány, és mehet a biznisz.......

Nem tudom, hogy felismertétek-e, melyik "tudományág" jött így létre! Mindenesetre azzal a burkolt stílussal írtam, ahogy ők létre jöttek. Ma már a gyógyszeripar, média, kormányzat, és számos hatalmi pozícióban tartják a gyeplőt. Ez nem egy kis országos kampány, ez a Föld egyik legnagyobb elnyomó szervezete, amely magát az "embert" használja ki.

Bárki, legyen az magán személy, szervezet, vallás vagy tudomány, szembe akar szállni velük, egy soha nem látott lejárató kampányban találja magát. Amit tehetsz: A gyógyszerekkel óvatosan bánj, ne menj olyan orvoshoz, akinek rossz híre van, aki még nem gyógyított meg senkit. És semmilyen kezelést ne fogadj el, ami fizikai eszközökkel akar gyógyítani, pszichoszomatikus (az elme által okozott) betegséget.


Az univerzum

Minden ember, aki felnézett már a csillagokra, talán elgondolkodott azon, hogy kerültek oda azok a pöttyök. A pöttyökről annyit kell tudni, hogy mindegyik egy csillag, azaz saját fénnyel rendelkező égitest. Egy nap, amely valamelyik fázisban van. Kezdetben a gáz felhők elkezdenek tömörödni, a gravitáció miatt, ettől a tömegük megnő, és további gázokat, vagy anyagot vonzanak. Egyre nagyobbak lesznek. Amikor elérnek egy kritikus pontot, akkor a gázok például a hidrogén, fúzióba lép. Két hidrogén atomból, hélium lesz. Majd a nyomás jobban összepréseli és ekkor a további elemek alakulnak ki. Azok az égitestek, amelyekben nem alakul ki fúzió, lehetnek bolygók, vagy egyéb égitestek.

A Napunk is így alakult ki, a gravitáció hatására, a különböző gáz és részecske felhők keringenek körülötte, és lassan, bolygókká álnak össze, vagy holddá. Azon bolygók, amelyek körül gyűrűt látunk, ott még nem alakult ki hold, de a gyűrűk holdak lesznek. Ha körbenézel az univerzumban, akkor ezeket a sémákat látod. A Nap végül kiöregszik – nem lesz több hidrogén – és a méretétől függően vagy önmagába összezuhan, vagy kitágul, és mindkettőnél előfordulhat, hogy felrobban. Ekkor gáz és részecske felhőként szétszóródik, és újabb csillagok és bolygók alakulhatnak ki…

A bolygók úgy keringenek a nap körül, mint az elektron az atom körül. (csak az analógia kedvéért, mivel az elektron valójában elektronhéjat alkot- gömböt) Az érdekes mindkét sémánál az a következő. Valami távol tartja a bolygót a Naptól, annak ellenére, hogy a gravitáció igyekszik közel húzni. De meddig, és mi lehet az?

Az univerzum mozgásáról ma is vitatkoznak: folyamatosan tágul, és egyre gyorsabb lesz, vagy lelassul, majd megáll, és végül ismét egy pontban lesz minden. Én azt gondolom, kell lennie egy olyan erőnek, amely a gravitációval ellentétes hatást fejt ki, és amit szintén részecske okoz. A gravitáció nem olyan, mint az elektromos vonzás, ahol plusz és mínusz pólusoknak kell lennie. Itt csak tömeg van, amely vonzza a tömeget. De egy ponton az elektromos vonzás is megáll. Az atommag és elektron között „hely” van. Valaminek ki kell töltenie ezt a helyet, különben a két pólus összeérne. Nem? Vagy legalábbis tolnia kell egy részecskének kifele az elektront, hogy ne tudjon egy ponton beljebb menni.

A Föld mozgása is lassul, egy pár millió évvel ezelőtt egy nap nem 24 óra volt, csak 20-21.
Mi lesz, ha megáll? Erre gondolva, arra a következtetésre jutottam, hogy a gravitációja megváltozna, és elszabadulna. Ezt kifejtem egy kicsit. Lehet, hogy az elektront a tehetetlenségi erő tartja távol az atommagtól. Mivel mind a kettő forog nagy sebességgel, így a töltés csak arra elegendő. Hogy ezen a távolságon – ahol most van – stabilan megálljon, és további energia felvétel szükséges, hogy közelebb kerüljön. Vagy, ha veszít az energiájából, akkor távolabb kerül.

Ez megmagyarázná azt a jelenséget, hogy amikor egy elektron pályát vált, akkor foton keletkezik, azaz fény. Vagy fotont nyel el, és közelebb tud menni a maghoz. Akkor adódik a kérdés: Az elektront is tovább lehet bontani? És az összetevőiben szerepel a foton?
Nyilván így kellene lennie, de ez cáfolná az állandó fénysebességet, amellyel a fotonok „mennek”. Illetve itt találkozik a téma az előző cikkemmel. A foton lelassul, már nem fény, hanem egy másik megjelenési formájában, az elektron, és más részecskék alkotó eleme. De ebben is van egy hiba: Ha az elektron elemeként ez a részecske kiszakad – az elektron távolabb megy az atommagtól - , azonnal fénysebességre kell gyorsulnia, hogy foton lehessen.

A mérések azt mutatják, hogy foton szabadul fel. Honnan szedi az energiát, a gyorsuláshoz? Az energia megmaradás törvénye szerint nem keletkezhet energia a semmiből?

Folyt köv…
Itt a folytatás:

Ami az elektronoknál gyanús, pontosabban még fel nem tárt ismeret, az a bolygók keringésénél is ad némi okot az elgondolkodásra. (még mindig a gravitáció miatt)

Az univerzum törvényei (nagyban) szintén nélkülözhetik a "normál" fizika szabályait, hiszen a tér fogalma csak az univerzumon belül értelmezhető. Akkor miben van az univerzum? És hány van belőle? Ebben az univerzumban, ahogy arról írtam, a mozgás lehet a legkisebb közös nevező. De lehet olyan univerzum, ami másra épül, és a szokásos tér, idő, energia, anyag nem szerepel benne.

Az elektronok tulajdonságain is lehet mit csiszolni, és ennek ellenére már az életünk része lett. Az elektromosság nélkül már nehéz elképzelni a mindennapokat.

A végére pedig ismét egy jó kis kérdés, amire várok gondolatokat: A részecskéknek vajon van idejük? Ugyanis az elmélet szerint minél szilárdabb egy dolog, annál tovább marad fenn...

Fizika és axiómák II.- atombomba

A fizika kutatásai nem korlátozódhatnak az emberi felfogás korlátai közé. Miért? A fizika bármennyire is tárgyilagos, és elveti azokat az elméleteket, melyek a teremtés és az univerzum létezésére próbálnak megoldást találni, feltételezni-e kell, hogy magától nem jöhetett létre az univerzum. Folyamatosan azokat az erőket, és szabályokat kutatja, amelyek a mozgást, az anyagot, energiát szabályozzák. Amint arra a pontra jut, hogy az univerzum keletkezésének első pillanatait vizsgálja, máris feltételezések százait kell alátámasztania, vagy elvetni-e. Tudományként kötelessége bizonyítani az általa felállított elméleteket. A vallásoknál ez nem elvárás, egyszerűen egy hiten, vagy nézeten alapulhat. Így ezen a ponton a fizika elméletibe megy át. És nem csak itt, a másik véglet ugyanilyen...

A fizikában, az atomnál kisebb részecskék vizsgálata során azt látjuk, hogy nem érvényesek a fizika "hagyományos" szabályai. Itt újabb, és újabb törvényszerűségek bukkannak fel, és egyre bonyolultabbá teszik a vizsgálatokat. Ezért nem jó játszani az atommal! Még nem tudják, mit okoz, bár kellő tudományossággal állítják, hogy "figyelemmel" kísérik, ez valójában idegen terület. A határozatlansági elv című cikkben írtam arról, milyen nehéz a részecskék pontos tulajdonságainak mérése, és ebből következik, hogy a hatásuk az emberi szervezetre még kevesebb ismerettel rendelkezik manapság. Félő, hogy a mi kárunkra kísérleteznek. Az eddig megmért részecskék tulajdonságainak, csak kis része lett feltérképezve.

Megdöbbentő, de a Hirosima és Nagaszaki bombái óriási, talán még ma is mérhető utóhatásokkal rendelkeznek. Azért írom, hogy 'talán', mert sokkal több bombát robbantottak fel, mint amiről beszámoltak. És ezeknek a hatásai is körbegyűrűznek a Földön. Ezt titkolják, a Csernobil, megmutatta, hogy nem tudják kontrollálni az atomokban lévő energiát, és ezek, amiről írtam - csak és kizárólag - az atommag hasításán alapulnak. Az Urán, Plutónium stb., atomok hasítása tönkreteszi az életet, nincs rá gyógyszer, és nincs olyan szervezet, aki "hozzáértően" tudja kezelni. A Fúzió, ennél rosszabb. Sokkal nagyobb energiát szabadít fel. Ez a Hidrogén bomba! Két hidrogén atomot egyesítenek (Fúzió) és hélium lesz belőle.

A napban ez megy végbe folyamatosan, a keletkező sugárzások számtalan fajtája éri el a bolygónkat. Az ózón, és a légkör, valamint a levegő összetevői is szűrik, lekötik egy részét. De a többi akadálytalanul hatol át a Föld bolygón is. (!) Rákot és egyéb betegséget okoznak. A nap ellen mindenki védekezik, hiszen nem akar meghalni. És itt a földön felrobbantottak már Hidrogén bombát is. Érdekes, hogy a rákbetegek száma megnőtt. Sokan gondolják, hogy a nap miatt (Pedig a Nap nem változott, és még vagy 5 milliárd évig nem fog), az ózón változott ugyan, de nem ilyen mértékben, akkor mitől nő a rákbetegek száma...

Hát nem a dohányzás miatt, vagy a pirítós miatt, ezek nagyon csekély hatással vannak erre. Nézd meg! A dohányzást tartják bűnösnek - és a passzív dohányosok is rákban szenvednek. Ez túl átlátszó. Megmerném kockáztatni, hogy ez a propaganda az atomfizikusoktól jön, mellesleg így "figyelik" az utóhatást is.

Matematika - mi a hiba?

Sokan tudjátok, hogy a matematika az egyik alapvető tantárgy az iskolákban. Első osztálytól a tanulmányok befejezéséig, folyamatosan lehet tanulni valamit a matek téma köréből. De, belegondoltál már abba, hogy mi a célja? Te meg tudod határozni pontosan? Valószínűleg mindenki hallotta már, hogy azért tanuljuk, hogy "ne verjenek át a közértbe", vagy ilyesmiket. De akkor minek a bonyolult integrál számítás és a logaritmus? Ha találsz egy nagyon pontosan és jól megfogalmazott célt, akkor küld el nekem!

Most nézzük, milyen hibákat találtam a matekban.
A számítások során többször előfordul, hogy mínuszba kerülünk, amely egy "abszurd" dolog a fizikai univerzumban, vagy van, vagy nincs. Így a matematika ezen logikája (erről még írok) feltételezésekre, és elméleti síkokra vonatkozik. Ha elfogadjuk a mínuszok létezését, akkor nézzük meg, hogyan jutunk le a mínuszba. A skála közepén a nulla áll. Azaz a semmi. A matematika szóhasználatában ez a két szó ugyanaz. (semmi, nulla) Pedig a valóságban ez nem így van. Ha feltételezzük, hogy a tudományok célja, az univerzum jobb megértése, és kontrollja, akkor ezt a két szót nem lehet azonosítani. A nulla olyan valami, ami korábban volt, és most nincs. A semmi olyan valami, ami soha nem is volt. A semmi közelebb áll a teremtéshez! Ha a teremtő az univerzumot létrehozta, akkor a semmiből hozta létre, tehát a teremtő is a semmihez tartozik. ( nem lehet része az univerzumnak, és az univerzum törvényei sem vonatkoznak rá) A teremtés már egy másik téma, ezt itt csak a jobb megértés miatt írtam le.

Nos, akkor a matekban csak a nulla lehet kiinduló pont, a mínusz nem. Érdekes, de a római számokkal nem is tudod leírni a nullát! Kíváncsi lennék, ők hogyan viszonyultak a számokhoz.
A matek logikájában tehát ez egy kicsit kilóg, de mint "elvonatkoztatott" rendszer használható - főleg a tartozások kifejezésére - lásd APEH. Ha a logika szemszögéből nézzük, akkor tudnunk kell, hogy a logika, vagy logikai rendszerek számos megoldást adnak a problémák megoldására, és a matek csak egy ezek közül. Volt egy érdekes vizsgálat, nevezetesen, hogy az analfabéták hogyan számolnak, hiszen nem ismerik a matematikát, legfeljebb a számokat. Ez elgondolkodtató, annál is inkább, mivel valahogy ők is elboldogulnak.

Az intelligencia alapvetően magában hordozza azt a képességet, hogy két dolog között különbségeket tegyünk. Az épelméjűség annak a mértéke, hogy mekkora mértékű a különbség tétel. Minél nagyobb az azonosítás, annál "elmebetegebb" valaki. Ha a kutyát és a lovat azonosnak látja, akkor ez nyilvánvaló. Ám kevésbé tűnik annak, ha két dobermant egyformának lát. Pedig ha belegondolsz, és alaposan megnézed ezt a két kutyát, akkor számtalan különbséget kell találnod. Ez lenne tehát a logika és az intelligencia mértéke. A matekban nincsenek különbség tételek. Van egy kutya, meg egy kutya, az két kutya. Még a térbeli elhelyezkedése sem ugyanaz. (?) Nos ha érted a különbség tételt és hozzá veszed, hogy számtalan módon és logika szerint lehet ezt létrehozni, akkor a matek ezen hibáját már látod...

Aztán itt van a kedvencem: egzakt tudomány (pontos, precíz) ezt szokták mondani a matematikára. Nézzük a geometriát! Minden olyan szám, amely nem határozható meg pontosan, az egyenletet befolyásolja, és nem számíthatunk pontos végeredményre. Ez igaz! Nos a pí értéke ilyen, hihetetlenül és leírhatatlanul sok tizedes pontosságig meghatározták már, és még sincs meg a "vége", tehát az összes olyan számítás, amely használja a pí-t, kerekített érték, nem pontos érték. A föld átmérője is csak kerekített érték. Van akinek elég a 3.14, és ezzel számolva kijön egy érték, amit használ. Van aki a 3.141592654-et is pontatlannak találja, nem csoda, hogy a számítógépek világában a pí jól meghatározható, de még mindig nem elég pontos. Azokon a területeken, ahol ennek sok jelentősége lenne, sok fejfájást okozhat...

Végezetül, mivel a matek, mint logikai rendszer más tudományok alapját is képezik, így nem várhatjuk, hogy sokkal pontosabb és egzaktabb tudománnyal találkozunk, kivéve, ha a tudomány nem használja a matekot. És bármilyen hihetetlen van ilyen!
A tökéletes azonosítás ellentéte a abszolútumok használata, sajnos ez sem elérhető ebben az univerzumban, de a kettő között létezik a megoldás, ez pedig a végtelen értékű logika. Ahol két dolog valamely tulajdonságát egy skálán lehet elhelyezni. Ezen a skálán két pont közé újabb pontokat lehet behelyezni, akár a végtelenségig. Példa: A jó és rossz vizsgálata. Nincs abszolút jó, és abszolút rossz. De a skála alja közelit az abszolút rosszhoz, a teteje meg az abszolút jóhoz. Így ha valamit a jó és rossz szemszögéből vizsgálnál, akkor a skálán el tudod helyezni, ha valamihez viszonyítod. A középpont lehetne az az állapot, amikor ugyanannyira jó valami, mint amennyire rossz, ehhez képest már jól el lehet igazodni. Ha két dolgot egymáshoz viszonyítasz, akkor a legkisebb különbség is a skála valamely iránya felé helyezné el. Mire jó ez? Nézd meg egyik, másik döntésedet ebből a szempontból, és látod melyik lenne a jobb...

A fizika és axiómái

Mitől lesz valami tudomány? A tudomány egy téma kör olyan vizsgálata, amelyben alapvető törvényszerűségeket állapít meg, és rendszerez. Azok az alapvető szabályszerűségek és törvények, amelyeket nem kell tovább "bontani", és amelyekre elméletek építhetőek, axiómáknak nevezzünk. Minden név, amelyben a "-lógia" benne van, azt jelenti: "...-tanulmányozása, tudománya" (Biológia, pszichológia, asztrológia..) Amennyiben az axiómák és meghatározások helytelenek, a tudomány új irányt vesz, és újra kutat. A fizikában ez többször megtörtént már, helytelen elméletek születtek. A Földről alkotott elképzelések is száz évekig tartották magukat, majd megbuktak. (A föld lapos, stb) A fizika egy speciális tudomány, amely az univerzum törvényszerűségeit kutatja. Rengeteg önállósult tudomány ágra bontható, amelyek specializálódtak egy-egy területre. (Csillagászat, atom fizika, kvantum fizika )

A fizika alapvető meghatározásai és axiómái a tér, idő, energia, anyag téma körébe tartoznak, ám a fent leírt szavak meghatározásánál egymásra utalnak. "A tér, az anyag elhelyezkedése" "Anyag- összesűrűsödött energia".. Az idő meghatározása is érdekes, mivel a tér és anyag kapcsolatával magyarázza. Az anyag a térben való elhelyezkedése, és helyzet változtatásának mértéke. Van, aki az időt dimenziónak tekinti, ami a legnagyobb hiba lehet, és egyenesen megnyitja az utat a helytelen elméleteknek. Úgy gondolom vannak itt alapvető problémák. Az emberek beleértve mindenkit, igyekeznek pontos magyarázatot adni a dolgokra. És szeretjük az ismeretlent kutatni, valójában lehet, hogy az eredetünk alapvetően mindenkit foglalkoztat. Ha nem tudunk megmagyarázni valamit, akkor ki kell találnunk valamit, ami ezt az "ürességet" kitölti. A legrosszabb helyzetben a szakértők vannak, tőlük várjuk a magyarázatot, és ők ügye bár nem mondhatják, hogy "nem tudom". Így számtalan "értelmetlen" magyarázat létezik. A szülök a gyerekek kérdéseire is sokszor valami használhatatlan megoldással szolgálnak.

A hiba akkor kezd nagyon hatással lenni a személyre, amikor egy általa "szak tekintélynek" a szavára ad, röviden hisz neki. Az iskolában ilyen a tanár. Ilyen az orvos, a fizikus, a szülő. Ezek az életünk különböző szakaszaiban a szak tekintélyek. Ezzel nem is lenne baj, ha megtanulná minden elsős tanuló, hogyan döntse el egy adatról, hogy az igaz-e, vagy sem. Ezt nem tanítják az iskolában, sajnos. (ez egy kis kitérő volt)

A fizika egy adott vizsgálati rendszerben jól működik. Amíg a gravitációt a földön arra használják, hogy meghatározzák a leeső testek sebességét, akkor jól is működik. De az első érdekesség a gravitációval kapcsolatban az, hogy részecske okozza. (mint a fényt a foton) Ennek a részecskének a tulajdonságait nem lehet megvizsgálni. Ha két tárgy vonzza egymást, akkor a kísérleti laborban, a labor is vonzza a két tárgyat, és még a fizikust is, így a gravitáció mértéke egy viszonyítás, (az adott helyen a világ összes anyagának vonzásai által létrehozott mérték) Ez így jó bonyolult lett, de remélem azért érthető. Egy példa a Földi gravitációt az összes bolygó, nap, hold befolyásolja, még a föld tömege is(beleértve ezt a számítógépet). Sajnos nem létezik olyan labor, ahol kizárható a gravitáció hatása.

Sok nálam sokkal komolyabb fizikus a számításaival arra a következtetésre jutott, hogy a gravitációnak taszító hatása is van, valamint nagy távolságban jobban érvényesül a vonzás. (univerzumban), így ez még bonyolultabbá teszi a képletet. Ha a gravitációt a graviton nevű részecske hordozza, akkor vajon egymásra is hatnak? Ez azért jó kérdés, mert a gravitonnak nincs tömege, de a tömeg vonzásért felelős. (a részecskékről bővebben lehet olvasni a Wikipédiában, ha valakit mélyebben érdekel a téma, akkor mindenképp javaslom.) A fény részecskéje a foton. Ha a foton megáll, akkor nincs tömege. Ezt úgy nevezik, hogy nyugalmi tömeg. A fotonnak ilyen nincs. Egy tárgy mondjuk 2 gramm nyugalomban, ha eldobod erővel, akkor az erő mértékének megfelelően nő a súlya. A foton is ilyen, a sebessége miatt van súlya, ez érdekes, mert nulláról nő meg, és ha meg áll, nincs ott semmi. (?) A fény sebessége kb 300.000 km/másodperc. És a fotont a tömeg vonzás elhajlítja. Ha felnézel az égre, és leszámítod a fény törést, amit a légkör okoz, akkor is a látott fény nem egyenes vonalban ér el hozzád a távolból. A csillagok elhajlítják az útját.

És a fénynek van még egy jó kis tulajdonsága, nevezetesen nem változik a sebessége, azaz állandó. Ez két szempontból lehet hamis. Először is, ha a gravitáció hat rá, akkor le kell lassulnia, mint a feldobott labdának. (a fekete lyukak nem is engedik el a fotonokat, ezért nem láthatóak), tehát az ilyen lyukak közelében a sebessége nem lehet a fent megadott érték. (?) Másfelől tudjuk, hogy a fény törik. A szín spektrum minden irányába (szivárvány) ez azt jelenti, hogy különböző tulajdonságai vannak a fénynek, például a sebessége nem állandó. (a hullám töréssel nem akarok itt untatni senkit.) Tehát a fény és a sebessége nem állandó, így az egyenleteket módosítani kell ez alapján.

Ami a legismertebb elmélet ebben a témában az az idő, és a fény sebesség összefüggés. Elméletünk arról szól, hogy fény sebességgel utazva, lassabban öregszünk. Tehát az idő relatív, ezt könnyen megfigyelheted, van akinek a napja gyorsan elszalad, és van akinek lassan megy. És lehet, hogy annyi idő létezik, ahány megfigyelő van...

Áltudomány

Bár az oldalt a matek, és fizika téma körére szántam, elkerülhetetlen, hogy néhány szót ejtsünk az áltudományokról.

Ha egy tudomány nem rendelkezik alapvető törvényszerűséggel (axiómák), akkor biztosan nem jut sehová. Ha pedig a kutatások során, amelyek az axiómák felfedezésére irányulnak, nem talál ilyet, és helyette csak a megfigyeléseit "felcímkézi", akkor biztosan valami ál dologról van szó.

Számtalan ilyen áltudomány létezik, és sok közülük az emberi egészség megőrzésére irányulnak, mint a számtalan "tudományosan" megalapozott fogyó kúrák. Ha valóban igazi tudományos háttere lenne, akkor működnie kellene, ha pedig vannak kivételek, akiknél nem válik be, akkor a kutatásoknak ezt előre kell jeleznie, és megoldást is kell előrejeleznie. A fogyó kúrák képviselőit nem akarom bántani, és nem is akarom lehúzni őket. Mindenkinek a saját elhatározása, hogy belevág-e, vagy sem. Itt csak megjegyzem, hogy vannak köztük áltudományos módszerek, amelyek inkább marketing, és PR értékekkel rendelkeznek, megoldással nem.

Nagyon könnyen ki lehet bújni azzal a válasszal, hogy "az ember ennél bonyolultabb, hogy előre lehessen látni az eredményt", de ha így van, akkor ez egy axióma, ami nem működik. Ennél százszor rosszabb, amikor az emberi elme tudományát űzi olyan ember, vagy csoport, amelyik nagyon kevés eredményt ért el. Tény: Ha egy problémára megtalálod a megoldást, azaz kezeled az okát, akkor ezt meg kell tudnod ismételni, tetszőleges mennyiségben. Tehát azonos eredményt kell kapnod, ez egyébként sok tudományban bevált, többször megismétlik a kísérleteket, és ha ugyanolyan eredmény jön ki, akkor az eljárás helyesnek tekinthető. Egy kísérlet értéktelen.

Az elme tudományát pszichológiának nevezik. (psziché=lélek, elme logosz=tudomány) Ennek a tudománynak rendelkeznie kellene megoldással az elmebetegségek kezelésére. Nincs megoldásuk, bár országonként óriási közpénzeket kapnak, kevés ember jött ki épelméjűen az intézetekből.

Hihetetlen, de ez így van! Nézz utána! Mivel támasztom alá? Tényekkel: A betegek 30-40 %-a attól is jobban lesz, ha bemegy a körzeti orvosához, és elmondja neki, hogy mi a problémája. Anélkül, hogy a dokinak bármit kellene tennie. Ez az arány megegyezik a Sámánok, és törzsi javas emberek gyógyító statisztikájával is. És megegyezik a pszichológia gyógyító statjával is, ez hihetetlen! A pszichológia nem tartalmazza az elme pontos meghatározását! Sőt, egyes vonalai még a lélek létezését is tagadja. Korábban a neves kutatók, akik az elme területén kutattak, igyekeztek megoldásokat találni, ám ez nem volt megismételhető, így folyton kutatásban voltak. Aztán ezeknek az embereknek a munkái, mint elméletek lettek a mai elme tudomány alapjai. Mivel nem volt egy konkrét irányvonal, arra vonatkozóan, hogy mit akarnak megoldani, a pszichológia különböző irányokba fejlődött. Ma már számtalan ága, és képviselője van, még az adott kórkép gyógyításában sem egyeztek meg, ezen is vitatkoznak. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz jobban a páciens? Valami ködös általános választ fogsz kapni, nem egyszer arra hivatkozva, hogy az emberi elme kifürkészhetetlen.

A saját véleményem az, hogy ez az egyik legnagyobb áltudomány. Lehet, hogy sokan nem értenek egyet ezzel, és számtalan statisztikát tudnak mutatni az ellenkezőjéről, mégis a mai világban több az elmebeteg, mint a pszichológia megjelenése előtt, és ezt nem lehet elrejteni, vagy megmagyarázni. Ráadásul a trend az, hogy az elmebetegségek száma egyre nő. Tegnap még egy virgonc gyerek volt, ma már hiperaktív, és tömni kell a gyógyszert neki. (Nem lehet, hogy egyszerűen nem akar a suliban lenni, hogy esetleg nem ért valamit, vagy soha senki nem mondta el neki, hogy mi a célja a sulinak?) Ha valahol nem vagy szívesen, akkor elmész onnan, felnőtként megteheted, és gyerekként? A gyerek a saját módszerét fogja alkalmazni: rosszalkodik, nyugtalan lesz, hiszen 6 éven keresztül, amikor így tett, akkor jött az anya és foglalkozott vele. Most ezt akarja elérni.

Nem mondom, hogy minden esetben az a megoldás, hogy a gyereket kivesszük az iskolából, de a gyógyszerek, és annak elfogadása, hogy "beteg" a gyerek eleve nem normális dolog.

Egyébként bármilyen eltérés a normálistól, elmebetegségnek számít, tudtad? Mi a normális? Határozd meg! Ha nem sikerül, akkor nyertél. Mert mihez képest.

Itt egy jó példa erre: Ül egy gyerek csendben a széken, és egy másik meg ordibál, láthatóan idegbeteg. Melyik a normális? Nem tudom, de a példa kedvéért: az aki ordibál, mert a másik folyamatosan piszkálja, és idegesíti, de senki nem veszi észre... És a tanár beír egy intőt az ordibálósnak, aki ettől nem jön szívesen az iskolába. Jogtalanság érte.

Nos fel lehet címkézni mindenféle elmeállapotot, és lehet mondani, hogy hiperaktív, diszlexiás, hypoakármi, de ezek nem vezetnek sehová. Nincs meg az OK! És mi a kezelés? Elöszőr is nézzük meg hol van az elme, ami beteg lehet.

Próbálj elképzelni egy rózsaszínű elefántot, ami az ajtóban áll! Ott van? Nem a fejedben van, ha akarod ez az elefánt a fejed tetején lesz, vagy kint az utcán. Így van? Tehát az elméd, nem egyenlő az agyaddal, és nem a fejedben van, így gyógyszerekkel, amelyek kizárólag a test struktúrájára hatnak, nem befolyásolják az elméd! Ha bármit letompítanak, az nem kezelte az elmebaj okát, legfeljebb elzárta az érzékelést! A kémiai szerek a testben hatnak, ott különböző reakciókat okoznak, de nem kezelnek olyan valamit, ami nincs ott!

Ha valakit túlságosan megbántottam ezzel, remélem túlteszi magát rajta, és ha egy-két anyuka is elolvasta ezt a cikkem, és nem engedi a gyerekét megbélyegezni, akkor már megérte...

Határozatlansági elv

A kvantum fizikában létezik egy úgynevezett határozatlansági elv. Ez röviden: minél pontosabban mérjük a részecske helyzetét, annál pontatlanabb a sebessége, és ez fordítva is igaz.

Tehát nem lehet mindkettőt egyszerre mérni. Ez a következők miatt érdekes. Ha a világban körülnézünk, akkor szinte minden törvényszerűségeken nyugszik. Ha egyre kisebb részekre bontunk valamit, annál több "furcsaságot" találunk. Az atom már nem oszthatatlan, mint ahogy a neve mutatja. Protonok (elsődleges) és neutronok (semleges) részecskék alkotják, és körülöttük kering az elektron. Ha ezeket megfigyeljük, akkor számos kérdés merül fel. Mi tartja össze a protonokat és neutronokat? A proton pozitív részecske, nyílván vonzza az elektront, de miért nem érnek össze? (mint a két mágnes, ami összecsapódik). Ezért ezek vizsgálata során kiderült, hogy a protonok és neutronok is tovább bonthatóak. Ebbe nem akarok bele menni, hogy könnyen olvasható legyen a cikk.

A további részecskék tucatjait fedezték fel, és igen fura tulajdonságaik vannak. A foton, ami a megfelelő hullámhosszon a fénynek felel meg. A foton egyik fura tulajdonsága a következő: Ha veszel egy lemezt, amin van két rés, és elé teszel egy olyan eszközt, ami egyetlen fotont képes kibocsátani, akkor a lemez mögött azt tapasztalod, hogy mind a két résen átment. És az az elektronra is igaz, és még több részecskére is.

Azután itt van a részecskék egy szinte felfoghatatlan tulajdonsága a spin szám.( ez azt jelzi, hogy ha egy részecskét elforgatsz, akkor mekkora forgatás kell, hogy ugyanolyannak lássad.) Példa a 0-ás spinű részecske pontszerű, azaz mindenhonnan ugyanúgy néz ki, az 1-es csak akkor lesz ugyanolyan ha 360 fokban elfordítod, mint az ember, csak egy nézőpontból látod ugyanolyannak. a 2-esnél elég 180 fok, és így tovább)

Az érdekes az, hogy vannak 1/2-es részecskék, tehát kétszer kell megfordítanod, hogy ugyanolyan legyen. (720 fok) A megdöbbentő adatok: az 1/2-esek alkotják a világ mindenség anyagát! A többi 0,1,2 azokat az erőket képviselik, amelyek az anyagot összetartják!
Ha a sebességüket nézed, akkor a részecske minél gyorsabb, annál egyértelműbb, hogyan is néz ki, de ha lassul, akkor számtalan megjelenési formája lehet. (A rulett keréken forgó golyó körbe-körbe megy, és ha lassul akkor valamelyik számnál áll meg, tehát 36 megjelenési formája lehet)

A kérdés joggal merül fel: Ha a részecskéknek nincs nyugalmi tömegük, azaz ha megállnak nincsenek, akkor miből állnak? Végső soron kizárólag mozgásról van szó. Ha hiszed, ha nem a világon minden mozgásból áll! Ha valami megáll, az többé nincs. Most ne várd, hogy a monitorod eltűnjön, először is a benne lévő atomok, molekulák mozognak, a Föld forog és kering a nap körül. A nap is forog, és kering a bolygóival együtt a galaxisban. Tehát nem igazán tudunk megfigyelni mozdulatlanságot, mert ilyen nincs. Csak egy adott viszonyítási rendszerben létezik, azaz elméletben.

Amit leszűrtem a kvantum fizika tanulmányaimból, azt a következő módon tudom összefoglalni egy mondatban. Minnél kisebb dolgot vizsgálsz, annál bonyolultabb mozgás mintákat látsz, és minnél nagyobb egységeket figyelsz meg, annál kiszámíthatóbb a mozgása. Példa az atomok vándorlása, igen bonyolult mintázat, de ha a nap rendszereket figyeled, akkor még a pontos helyét és idejét is előrejelezheted a bolygóknak...

A mozgás, mint érzékelés igen egyszerű. A szemed a fény hullámhosszait(mozgásait) érzékeli. A érintés a molekulák sebességét (a rezgés sebessége határozza meg a hőmérsékletet, ha melegítesz valamit, akkor gyorsítod a mozgását. Az abszolút 0 fok lenne az a pont, ahol a mozgás megállna) A hallás a hang hullámok érzékelése által jön létre...

Az anyag tehát végső soron, összesűrűsödött energia(mozgás, vagy annak potenciális lehetősége), így bármilyen bonyolult is a világ, mindössze a mozgás az alkotó eleme.

Az utolsó, és talán a legfontosabb kérdés. Ha minden csak a mozgásból áll, akkor ki találta fel a mozgást?